Ezért nem elég, ha valaki csak a 30 évvel ezelőtti tudással rendelkezik
A tudás rendszeres frissítése és karbantartása egész egyszerűen elengedhetetlen a minőségi munkavégzés fenntartásához.
Hogy erre miért van feltétlenül szükség? A folyamatosan változó vásárlói igények, aktuális technikák és felhasznált anyagok miatt a néhány évtizeddel korábban megszerzett tudás elavulttá válik, egyúttal sokat veszít az értékéből is.
A nyitott hozzáállás és a rendszeres tanulás viszont éberré és fogékonnyá tesz, elősegítve ezzel a magasabb szintű teljesítményt és az előrelépést szakmai, vagy anyagi értelemben.
Ezért nem elég, ha valaki csak a 30 évvel ezelőtti tudással rendelkezik
A példa kedvéért nézzünk meg egy olyan általánosan ismert szakmát, mint a szakács mesterség. Gondoljunk csak bele, mennyivel volt más az ő feleadatköre néhány évtizeddel ezelőtt. Valószínűleg kizárólag tradicionális magyar ételek elkészítése volt a dolga, kényelmes munkatempóban úgy, ahogy azt az iskolában megtanulta.
Napjainkban viszont egy jobb étteremben a szakácstól alapból tucatnyi recept ismeretét várják el, ehhez pedig még hozzájön egy csapat hatékony irányítása, illetve a feszített munkatempó betartása. Szintén elvárásnak számít a legújabb főzéssel és sütéssel kapcsolatos irányzatok ismerete, valamint a fogékonyság az ízekkel és aromákkal való folyamatos kísérletezésre.
Szinte elképzelhetetlen, hogy egy minőségibb vendégkörrel rendelkező étteremben akár csak néhány napnál tovább maradjon az a séf, aki a több évtizeddel korábban megszerzett tudásából akar megélni. A jó munkahelyekhez és a magasabb fizetéshez bizony alkalmazkodni kell a változó körülményekhez.
Nincs ez másként a többi szakmában sem. Az autószerelőknek meg kellett tanulniuk a modern nyugati gépjárművek finom sajátosságait, a pincéreknek nyelvet kellett tanulniuk a külföldi látogatók miatt, a pékeknek pedig a kínálatukat kell folyamatosan bővíteniük az átalakuló igények miatt.
Aki rendszeresen képezi saját magát, előnybe kerül
A jó hír az, hogy sokan egyszerűen nem hajlandók elfogadni a folyamatos önképzés elengedhetetlen mivoltát. Makacsul ragaszkodnak a rég elavult módszerekhez, hogy aztán frusztráltan nézzék végig, amint a konkurencia szépen elhalad mellettük. Az ő hiányosságuk lehetőség a számunkra.
Mert előbb vagy utóbb mindig az fog előnybe kerülni, aki nem sajnálja az időt és energiát a tanulásra. Habár az önképzés hasznossága sokszor nem egyik napról a másikra mutatkozik meg, az idő ettől függetlenül mindig azoknak dolgozik, akik alkalmazkodnak a változó körülményekhez.
A szabadidejében angolul tanuló pincér előbb kerül majd be egy elegáns belvárosi étterembe, mint a kevésbé szorgalmas pályatársa. Egy a legújabb trendeket és igényeket folyamatosan tanulmányozó értékesítő előbb kerül be a legjobbak közé, mint a tíz évvel korábban begyakorolt mondatokat szajkózó versenytársa.
Charles Darwint idézve „nem a legerősebb marad életben, nem is a legokosabb, hanem az, aki a legfogékonyabb a változásokra”. A változásokra pedig akkor lehetünk igazán fogékonyak, ha szokásunkká alakítjuk a rendszeres önképzést.
Milyen módon tudjuk rendszeresen fejleszteni a tudásunkat?
A tudás rendszeres karbantartására és fejlesztésére többféle megoldás is a rendelkezésünkre áll, nekünk csak választani kell közülük. Egyúttal érdemes kombinálnunk őket, ezzel is elősegítve a kimagasló eredmények elérését.
Elmehetünk például tematikus tréningekre, szemináriumokra és oktatásokra, ahol szakképzett oktatók jóvoltából tanulhatjuk a szakmánk újdonságait, és tehetünk szert új ismeretekre. Emellett a fejlett technológiának hála ma már online formában is választhatunk a különféle képzések között akár magyar, akár idegen nyelven is.
Vásárolhatunk továbbá könyveket nyomtatott formátumban, illetve letölthetünk E-bookokat is. Kereshetünk az interneten az érdeklődési körünknek megfelelő blog bejegyzéseket, illetve magas minőségű fizetős, illetve videós tartalmak is a rendelkezésünkre állnak.
Azt nem mondhatjuk tehát, hogy nincs lehetőségünk az önképzésre. Motiváljon minket a tudat, hogy a folyamatos fejlődés nem szorgalom kérdése, sokkal inkább kötelező feladat.